A Vidd a sírba! ebben az évadban új vizekre vezeti olvasóit. Egy egészen másik megvilágításban láthatjátok majd a dolgot, közelebb kerülünk a válaszokhoz. Az évad maga egy fontos kérdésre tesz majd pontot. Rengeteg izgalom vár főszereplőinkre, akiknek fogalmuk sincs, hogy milyen borzalmakat fognak még kiállni a jövőben. A második évad forgatókönyve elkészült, már csak arra vár, hogy fény derüljön a titkokra. Hisz mindenki őrzi őket! Jó szórakozást az új évadhoz!
________________________________________________________________________
Az előző rész tartalmából:
Rita, Klaudia és Hanna meghívást kaptak egy bálba, a válaszok báljába, ahol érdekes meglepetésben volt részük. Itt a piros, hol a piros játékuk végül arcot talált és Zoli volt az, aki utoljára nevetett. Mi történt azon az éjjelen?
__________________________
VIDD A SÍRBA!
2.ÉVAD
1.rész - Pokoli egy éjszaka volt!
A lányok arcára kiült a félelem, a döbbenet és a harag. Maguk sem tudták mit éreznek, hisz kavarogtak bennük az érzelmek.
-Hát te élsz?-Kérdezte Hanna, aki könnyezni kezdett.
-Úgy örülök, hogy láthatlak titeket lányok.-Szólt, majd odafutott a barátaihoz és átölelték egymást.
-De mi történt? Hol voltál eddig?
-Minden kérdéseteket megválaszolom hamarosan, de meg kell értenetek, mindazok után, ami történt, nem jöhettem vissza.
-Ki a zaklató?
-Fogalmam sincsen, sosem találkoztam vele.-Válaszolt Zoli Rita kérdésére.
-Tessék? Akkor...
-Én vagyok #2. Végig én voltam. Segíteni próbáltam, hogy közelebb kerülhessek hozzátok. Amint megtudtam, hogy titeket is elkezdett zaklatni...
-Téged is?
-Hanna, már az eltűnésem előtt egy hónappal elkezdődött.
-Azért hívtalak ide titeket #1 nevében, mert tudtam, hogy így komolyan vesztek és tudunk találkozni.
-Szóval te voltál?
-Persze hogy én. Legalább így találkozhattunk. Hanna, annyira sajnálom, ami Márkkal történt, őszintén. Nem tehettem semmit. Reméltem, hogy túléli, de bárki is a zaklató, nagyon jól csinálja.
-De te többet tudsz mint mi.
-Ezért fogok Rita válaszolni minden kérésetekre, amire csak tudok.
-Szóval akkor? Mondj el mindent. Mi történt aznap éjjel?
-Hanna, előre is bocsi, de ki kellett játszanom téged. Kezdődött minden azzal, hogy elmentél a táborból. Az egész estét én terveltem ki. Azt hitted, hogy eltűnt a tűz igaz? Tulajdonképpen nem tűnt el. Tudatmódosító szert adtam be neked. Mire reggel lett mindent elfelejtettél, azért mondtad, hogy nem ittál semmit. Nem is volt nyoma. #1 ott járt azon az éjjelen. Tudom, ez egyszerre kicsit sok lehet, de igazat mondok. Megjelent, én pedig elfutottam, sikítottam, ezzel megmentettelek titeket. Az volt a terve, hogy aznap este mindenkivel végez, akit csak szeretek, én pedig így oldottam meg...
-Hogy az erdőbe vezetsz minket, ahol nincs térerő és egy gyilkos járkál tőlünk pár méterre? Mondd, te normális vagy? - Kérdezte Hanna,
-Ezt el se hiszem... - Rita teljesen kiborult, nem értette, hogy mi is történt. Teljesen össze volt zavarodva.
-Csajok, ne haragudjatok, de én nem tudtam, hogy mit tegyek. Így #1 követett engem. Tulajdonképpen én raboltam el mindenkit, legalább is, #1 erre kényszerített. Tudatmódosítót kaptatok és így nem emlékeztetek rá. Aztán én is megtettem ugyanezt, legalább is gondolom... nem emlékszek semmi konkrétra. Csupán ennyi az egész.
-Szóval tulajdonképpen, semmire sem emlékszel.
-Semmire, az égadta világon.
-Hát ez szuper.... - Mondta szemrehányóan Hanna.
-Ugyanott tartunk, ahol eddig...
-Rita, nem, mert én... - Kezdett bele valamibe Zoli, azonban mindhármójuknak megcsörrent a telefonja. - Ugye ez nem...?
-Úristen nézzétek... "Zoli, okos voltál, de én precízebb vagyok, amilyen te sosem leszel. Különben... Klaudiáról megfeledkeztetek. Szép estét... #1..."
-Úristen, hol van Klaudia?
-Amikor meglátott engem, elszaladt. Azt hittem észrevettétek...
-Mi? Ez most komoly, Zoli?
-Ne engem hibáztassatok az ostoba barátnőtök miatt! Mit csináljunk? Meg kell mentenünk...
-Hová vihette, Zoli?
-Az erdőbe...
-Akkor induljunk! - Mondta Rita, aki nagyon komolynak tűnt. Mind egy dolgot akartak elérni, hogy vége legyen ennek, véglegesen!
A fiatalok autóval mentek, Zoli vezetett. Az út sötét volt, keskeny, erdei földutakon mentek, lámpa nélkül, hogy meg ne lássa őket senki. Az egyetlen fény a hold, aki ezen az éjjelen teljes egészében tündöklött a tiszta sötétkék égen.
-Különben, te mikor tanultál meg vezetni, Zoli?
-Tudod Rita, veled egyszerre kezdtem el csinálni, gondoltam nekem nem fog menni, ezért nem mondtam el. Viszont minden sikerül elsőre. Na de nem akartam elrontani a kedved, mikor te már negyedjére buktál meg a kreszen, szóval eltitkoltam. Bocsi...
-Na kapd be, úristen teljesen kiment a fejemből, holnap kresz vizsgám van. nem tudok semmit...
-Viszont örülnék, ha nem nagyon mesélnétek ezt a kis utat senkinek, mármint, hogy vezetek, mert loptam a kocsit... A rendszám is hamis...
-Honnan szerezted ezt a sok cuccot? Na meg egy hamis rendszámtáblát??? - Kérdezte izgatottan Hanna, aki úgy érezte nem ismeri Zolit, ez kisit idegesítette az út alatt.
-Nem csak nekem vannak titkaim. Vannak segítőim, köztük valaki, akit... nem is tudom, hogy mondjam el...
-Micsodát?!
-Hanna, édesanyád végig tudta, hogy élek. Zsaroltam, hogy elmondom neked, hogy megcsalja apádat...
-Tessék?! Te normális vagy? Anyám végig tudta? Hogy voltál képes...-Kérdezte ordibálva a lány Zolit, azonban nem tudta befejezni mondandóját, ugyanis hirtelen megjelent valaki a kocsi előtt, akit túl későn vettek észre, így el is ütötték.
-Úristen, fékezz!!! - Sikítottak mind a balesetet megelőzően...
-Te jó ég. Ki volt ez? - Zoli kiszállt az autóból, és zseblámpával megnézte, hogy ki van a kocsi kerekei alatt. - Srácok szálljatok ki!
-Ki ez? - Kérdezték a lányok, mikor kiszálltak.
-Szent isten, ez Rebeka!
-Hogy kicsoda??? - Kérdezték a lányok egyszerre. Az arcukra kiült a döbbenet és a félelem egyszerre.
-Mi a frászt keresett itt az erdőben pont most?
-Nem tudom Hanna, de van egy kis gond... - Szólt Zoli remegő hangon.
-Micsoda? - Kérdezett rá Rita, aki kezdte összerakni a képet.
-Halott!
-Ne...ne...ne!! Ez nem történhet meg! Nem ölhettünk meg egy embert, ez valami rossz rémálom... - Rita kikelt magából. Pánikrohamot kapott! - Fel kell hívnunk a...a rendőrséget... igen, fel kell hívnunk, majd én hívom is...
-Rita állj le! Nem hívsz fel senkit! Én öltem meg amúgy is. Ti tegyük fel, hogy itt sem voltatok! És ami a legjobb az egészben, hogy...
-Te már amúgy is halott vagy! - Fejezte be a mondatot Hanna. Tudták, hogy mi a dolguk!
-Ássuk el ezt a ribancot...
-Zoli és mégis mivel hajnalban az erdő kellős közepén?!
-Ó Rita... hisz ismersz, fel vagyok készülve mindenre. Van két ásó a csomagtartóban, meg egy takaró. Betekerhetjük és elvihetjük, vagy akár itt el is áshatjuk. Sosem találnák meg!
-De el fogják kezdeni keresni!
-Na és? Mint mondtam, senki nem látott. A semmi közepén vagyunk! - Nyugtatta a többieket a fiú, de tudták, hogy van még elintézni valójuk ezen az éjszakán, és ez még csak a kezdet!
Elkezdték kiásni a sírt kicsivel az úttól az erdőben. Rita még mindig a baleset sokkja alatt állt, nem fogta fel, hogy mi történik. A testet becsavarták a takaróba és beledobták az embernagyságú gödörbe, amit kiástak. Zoli már épp kezdte volna betemetni, amikor Hanna megszólalt.
-Várj Zoli! - Szólt, majd egy Rebekáról leesett nyakláncot felvett a földről és ledobta a halott lányhoz. - Ezt meg vidd a sírba, ribanc!
_________________________________
A Vidd a sírba! 2.évadának tartalmából:
Az eddig történteket pokolinak evezték főszereplőink, azonban ami most jön, minden elképzelésüket felül múlja majd. #1 számára elkezdődött a végjáték. A fiatalok célja mostantól Zoli segítségével az lesz, hogy megtudják ki tette tönkre az életüket. Ez azonban sajnos sok áldozatot vesz. Nem csak Rebeka, de akár mindannyian, Klaudia, Rita, Hanna és természetesen Zoli is a föld alatt végezheti, ha nem vigyáznak. Most minden eldől!
VIDD A SÍRBA!
2.ÉVAD
#1ENDGAME
~Mostantól minden héten a www.viddasirba.blogspot.hu oldalon!~
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése